Tíz új energetikai pályázatot jelentett be a kormány

Jedlik Ányos Energetikai Program indul, 440 milliárd forint, tíz pályázat, vállalati fejlesztésekre – jelentette be hétfő délutáni Facebook-videójában Lantos Csaba energiaügyi miniszter.

A 440 milliárd forintos keretösszegű Jedlik Ányos Programmal a vállalatokat fogjuk ösztönözni, "hitünk szerint a józan zöld irányba", és "nem egy zöld álmot kergetünk, hanem egy fenntartható és megfizethető jövőt képzelünk el, és ehhez pragmatikusan közelítünk" – jelezte a Mol Campuson kedden tartott Green Talks eseményen Lantos Csaba a tegnapi fontos bejelentés után. A tíz pályázatból álló csomagról részletesen szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján is, amelyen Steiner Attila energiaügyekért felelős államtitkár tartja a nyitóelőadást, részletek és jelentkezés itt.

Az energiaügyi miniszter a Magyar Megújuló Energia Szövetség által szervezett keddi rendezvényen hangsúlyosan beszélt arról a "nem jó bizniszről", amely a napközbeni negatív áras nagykereskedelmi villamosenergia árakon történő jelentős áramexportból, és az esti órákban a magas áron történő áramimportból adódik; ezért

a következő tíz év legfontosabb kérdésének az energiatárolást nevezte.

A miniszteri előadást követő panelbeszélgetés keretében Steiner Attila energiaügyekért felelős államtitkár jelezte, hogy a Jedlik Ányos Programban tíz pályázat várható, amelyek társadalmi egyeztetési verziója már a héten megjelenik a kormány oldalán, és három főbb témakör köré rendezik majd, amelyekre akár százmilliárdos méretű pályázati csomagok lesznek.

Lantos Csaba az előadásában többek között az alábbiakat emelte ki:

"Miközben zöldítünk, aközben a rugalmassági kapacitásokat is erősítjük". Ennek jegyében a jelenlegi három kombinált ciklusú gázerőmű (Dunamenti, Gönyű, Csepel) mellé egy 530 MW-os nagy CCGT épül a Mátrai Erőmű területén, illetve két 500 MW-os a Tiszai Erőmű területén, és amint ezek elkészülnek, a lignites alapú Mátrai Erőművet le lehet állítani. Ez a magyar ÜHG-kibocsátást további 3-4%-ponttal csökkenti majd, így a most bruttó 43%-os, nettó 48%-os ÜHG-kibocsátáscsökkentéssel (az 1990-es bázishoz képest) "2030-ra mi el fogjuk érni az 55%-os nettó ÜHG-kibocsátást". Így szavai szerint "kevés ország között leszünk", amelynek ez sikerülni fog.

A négy meglévő paksi atomerőművi blokknál a 20-20 éves üzemidő hosszabbítást célozza meg a kormány, és mellette "a Paks II. is reméljük, hogy felépül", illetve bár "még nem kiforrott technológia" a kis moduláros reaktorok technológiája, de "nem zárom ki", hogy a 2030-as évek második felében ilyen erőmű is megépül Magyarországon.

A jelenlegi 7,76 GW naperőművi beépített teljesítőképesség mellett (ebből 4204 MW az ipari, 2692 MW a HMKE, és 861 MW az SCTE) "ebben az évben biztos, hogy meghaladjuk a 8GW-ot" és a 300 ezres naperőművi darabszámot. A napenergia jelentősége kapcsán rámutatott: amikor süt a nap, akkor egyre gyakrabban 100%-ban képes magát ellátni magát Magyarország zöld, karbonmentes áramból, és egyre többször képes villamosenergiát exportálni. Egy konkrét példát is jelzett a tavalyi évből: az egyik napon a déli órákban 2600 MW-ot mínusz 36 eurón exportált az ország, majd ugyanaznap este mintegy 4000 MW-ot importált magas áron, ami így "nem jó biznisz", és "azon kell változtatnunk, hogy újra visszataláljunk a jó bizniszhez".

A Jedlik Ányos Program kiemelten célozza a geotermikus adottságot kihasználását és felidézte, hogy már 9 helyen zajlik geotermikus energiatermelés Magyarországon lehűlt víz visszasajtolása mellett, így a 674 ezer távfűtött lakás 10%-át már most is geotermiával fűtjük. A kilátások kapcsán azt vázolta: "ha nem is leszünk második Izland, de fűtésre tudjuk használni a talpunk alatt lévő energiát", és az előrejelzések szerint 10 év alatt kumuláltan kb. 1 milliárd köbméter földgázt tudunk majd megspórolni. Megjegyezte: ez a tavalyi egész éves 8,5 milliárd köbméteres gázfogyasztáshoz, illetve a 6,6 milliárd köbméteres importhoz képest jelentős mennyiség.

A geotermikus projektek kapcsán "az a fő kérdés, hogy lehet-e nagynyomású gőzt találni, amivel közvetlenül lehet elektromos energiát előállítani". Megjegyezte: jelenleg egy ilyen 1,2 MW-os erőmű van, de további vizsgálatok szükséges, hogy lehet-e ezt a kapacitást növelni.
A biogáz és biometán előállítási kapacitások növelése is fontos célja a Jedlik Ányos Programnak, amely kapcsán jelezte: az a cél, hogy "a biogázt megtisztítva biometánt állítsunk elő és betápláljuk a vezetékhálózatba és a gáztárolókba", mert az a cél, ne ott helyben égessék el a gázt. Rámutatott, hogy Magyarország legnagyobb akkumulátoros energiatárolója a 6,3 milliárd köbméteres föld alatti gáztárolási kapacitás.

A panelbeszélgetés során Steiner Attila az alábbi fontos információkat jelezte a Jedlik Ányos Program kapcsán:

Egy tíz pályázatból álló strukturált csomagról van szó, amely felhívások társadalmi egyeztetése még a héten megjelenik. A pályázati csomag célja a portfólió-hatás, ne egyetlen technológiának legyünk kitéve a magyar energiamixen belül (napenergia).

Három főbb célterülete lesz a programnak: 1) hogyan lehet megkönnyíteni a vállalatok számára a megújuló energiatermelési lehetőségeket (energiatárolás, K+F, új technológiák használatának támogatása, hálózatfejlesztés) 2) az időjárásfüggetlen energiatermelési technológiák támogatása 3) távhőszektort célzó csomag.

Az első területen belül a hálózatfejlesztésre az elmúlt években már elköltöttek 150 milliárd forintot, most ez a pályázati csomag további 100 milliárdos keretet ad. A második területen mintegy 100 milliárd forintos keretösszeg lesz elérhető egy széles támogatási célra, többek között geotermia, biogáz és biometán termelésre, és ezeken belül lesz forrás a fúrás támogatására, illetve a felszíni erőművek építésére is.

A harmadik csomagot az indokolja, hogy a távhőszektorban a földgáz kitettség még mindig 70%-os, és az a cél, hogy "a távhőkasssza nagy deficitjében legyen strukturális változás, ami a geotermia bevonásán keresztül érhető el". Megjegyezte: a 2022-es tapasztalatok rámutattak, hogy azokon a helyeken, amelyeken geotermia alapú volt a fűtés, ott alig volt áremelkedés, míg máshol akár 8-10-szeres áremelkedés is kialakult. A harmadik programban a távhőszolgáltatóknak és távhőtermelőknek írnak ki pályázatokat, mintegy 90 milliárdos keretösszeg várható.


Forrás: Portfolio